neha ugy erzem a gyerekezos biznisz olyan mint egy ilyen magasan repulos korhintan ulni. sokszor szurrealis elmeny es hihetetlen az egesz, sohasem tudhatod mi jon a kovetkezo kanyar utan, de roppant izgalmas es szep elmeny. szuloire menni? nekem? anyu most mondta nemreg hogy kicsit jobban kene igyekeznem mert sehova sem vesznek majd fel vegul...
egy biztos semmilyen mas modon nem tudnek, szeretnek egy kozosseg reszeve valni, de igy megiscsak bekerultunk egy kozos, na jo, eleg tag halmazba, nevezetesen a szulokebe: ebbol nem lehet kibujni, reszt kell venni a jatekban, nem magamert hanem ertuk, a lanyokert.
igen, talan ennyi valtozott. nem en vagyok az eletem foszereploje. tobben lettunk es szinesben forgatjuk a filmet tovabb. .
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése