lazan, hetfon

egy kerteszkedos, lazulos es igen meleg naphoz idealis szereles, bar tudom van aki strandra ment ma, az sem tul rossz:)
a keritesekhez fuzodo kapcsolatomat pedig ki fogom majd fejteni egyszer, kulonleges viszonyban vagyunk, ezert szoktam olyan gyakran fotozni - de egyenlore nem a sajat keritesemrol beszelek sajnos...

ciripelos

tenyleg meleg lett, igazi nyar es most csak lassu uzemmodban mukodunk, a hirtelen jott meleg orgonaillatu, tucskos, bogaras, langyos ejszakas es jegkremes...

zoldben

vegre itt van a nyar, hajra es a  hosszu hosszu hetvege, most pihi van:)  elo a pantos ruhakkal, szandalokkal...

a mese folytatodik

a mese folytatodik... (ha valaki nem tudja mirol is beszelek, nezzen kicsit lejjebb: http://gardrobom.blogspot.com/2012/04/zsak-helyett.html) ... a lany ujra talalkozott almaban mamival es sietosen nekiszegezte kerdeseit: szoval miert nincsenek piros viragok a kertben? mifele titok lappang itt?? o hatradolt kedvenc kis foteljeben es meselni kezdett

amikor nagyapaval meglattuk egymast egy vasarnap delelott almavalogatas kozben a piacon, felfordult a vilag: en arultam, o valogatott, egymasra neztunk, a kezembol kigurult az alma, o komotosan felszedte, lassan felemhajolt es ugy csusztatta a tenyerembe hogy az ujjbegyeink osszeertek egy pillanatra, ma is erzem a bizsergest, tudtam hogy ot fogom szeretni egesz eletemben. ez ilyen egyszeru. tudom, ma nehez ezt elkepzelni... osszehazasodtunk, es bar ez nem volt szokas akkoriban, mindez szerelembol tortent, nem is nagyon ertettek az emberek, de nem is kellett, csak mi ketten voltunk a vilagon egymasnak: baratok, szeretok, mikor mi kellett. rajongott ertem, en pedig oerte, bolondsagokat csinaltunk, egyutt neztuk a hajnali napfelkeltet, nevetve oleltuk egymast a majusi esoben a kerti bokrok toveben, vagy csak bamultam ahogy kanalazza a neki fozott huslevesem es egyszeruen csordultig voltunk a szerelemmel.
jottek sorban a gyerekek is: anna, sara, luca es bobe. egyszeru kis mese, igaz? az volt, szep es kerek.
sok volt a haz korul a tennivalo a negy lannyal, o is sokat dolgozott, szerette a munkajat, oromet lelte benne. neha ugy ereztuk hianyoznak a kozos osszefonodasaink, a "csak mi ketten a bolond vilag ellen", de sok ido nem jutott ra hogy ezen keseregjunk. estenkent probaltunk mindent megbeszelni, elmeselni a napjainkat - ha sikerult ebren maradni. szoval az eletunk szepen csordogalt egy medreben, nem vartunk semmifele vihart. de az jott ahogy mar lenni szokott.

ekkor a lany dorgesre ebredt. tavaszi zapor mosta az ablakat, villamlott. mami szavai meg ott duruzsoltak a fuleben, de a tekintete... az megvaltozott a mese kozben, olyan fenytelen lett. es hol van az otodik testver?

szallni a napsutesben

a pitypangokbol maris fujok lettek, es itt az ido a labkormok kilakkozasara is, es elokotorni a tavaszi labujjmutogataos szandalokat. na meg ujra fagyizni kell es toltodni egy napfenyes kavezo teraszan. esetleg egy uj dolgot kiprobalni a hetvegen? fotozni a mar jol ismert utcakon setalva - hatha mast latunk a gep mogul? limonadet kesziteni friss mentalevellel? vagy befejezni egy elkezdett meset? itt motoszkal a fejemben azota is...

zsak helyett

 van olyan hogy igy erzi magat az ember, aztan csak szamolja a napokat visszafele a hosszu hetvegeig.
mindenki idegesit.
de tenyleg mindenki. mi segit? enni egy turogombocot.
es megtetszett a tegnapi mesemondas. ugyhogy ma folytatom egy kerttel ahol sohasem nott ki egyetlen piros virag sem. szamtalan bokor, egy fuzfa, feher es aranyszinu narciszok, melykek harangviragok, szilvafak, de a piros tulipanok es voros rozsak fonnyadtan, szintelenul vagy attetszo szirmokkal bologattak a tobbi virag kozott. probalkozott sokszor, sokfele palantaval a kertet gondozo lany, sot piros ribizlivel, eperrel is, de csufos kudarcot vallott mindegykkel. nem ertette. szerettek a madarak is a kertet, a novenyek is burjanzo kis vilagot vontak a haziko kore, akkor mi ez a fura dolog a piros szinnel???
talan a nagymamaja tudna, ove volt ez a haz regen, mielott a lany idekoltozott (senki sem akart a csaladbol a falu csondjeben, a feherre meszelt falu kishazban elni), de tole mar nem tudja megkerdezni, hacsak... almaban gyakran talalkozott vele, racsos sutemenyekrol, foldbe dongolo szerelmekrol, butasagrol, citromos limonaderol es esoszagu reggelekrol, egyszoval mindenrol beszelgettek. talan ezt is tudja.
a kovetkezo ejjel megkerdezte. mami csendesen elmosolyodott es bolintott. tudta, de azt is megsugta hogy meg nincs itt az ideje errol beszelni. majd hamarosan. ha tenyleg tudni szeretne, elmeseli.

ha a pava beszelni tudna

szeretem a pavakat.
kisgyerekkoromban gyakran bekukucskaltun egy regi kertes haz keritesen ahol egy pava lakott a kertben. van ebben valami misztikus, nem tudom miert. illetve dehogynem, akkor egy egesz tortenetet almodtam a haz es a madar kore, ez a varazsa - a gyonyoru tollakon kivul.
igy fogtam magam es raapplikaltam egy pavat a barna taskamra. ez feldobja a kicsit unalmas szereleseket, nem? sotetkek, barna, turkiz mix.
ma ujra kitalalom ki is el a hazban es miert van elbujtatva es miert kell a pavat hosszu evekig napnyugtakor behivni a hazba hogy aztan hajnalban pontosan 5 orakor ujra kiereszthessek es egyszer kileste ezt valaki hogy a libbeno gezfuggony mogott milyen keskeny kez huzza ossze magan fazosan a kotott kardigant mert ott benn hideg van csontig hatolo hideg mindig....

harapni lehet...

igazan elkezdodott a farmerkabatok, szoknyak korszaka es igen, nekem ez az ev legjobb idoszaka, sem tul meleg, sem tul hideg, igazi tavasz, sokszor kimarad ez mostanaban.  az viszont annyira vicces hogy ket nagyon kiskoru gyermekkel a szabadban toltott orak szama az utobbi idoben napi 4-5 orara ugrott, es ez (nem meglepo modon) az etvaggyal is egyenes aranyban osszefugg. jo nezni ahogy kerik sorban a gyumolcsoket, akar a szimpla vajas kenyeret is elvezettel faljak, a kisebbik pedig modszeresen nyomja befele az uborkakat, paradicsomot (ezek a kedvencek), mindent.  es csend van (par pillanatig), mindenki taplalkozik. amikor hazaerunk, az autobol kiszallva fejbevagnak az illatok, a "levegot harapni lehet" kifejezest most ertettem meg.   

szep hetfot mindenkinek, par nap es hosszuuuuuuuu lesz a hetvege:)

szeszelyes, micsoda szo ez??

akkor ma nincs ruha, csak szinek, ez lesz a napi inspiracio. ugysem tudom eldonteni hogy rovidujjut vagy kabat-kendot vegyek-e fel mert ha elmegy a nap - fazok, ha elobujik - megsulok. igazi aprilisunk van, nem??? de, de.     szeszelyes                                           szep                     szerelmes                                                              szeles

es az egeszben az a legszebb hogy a tulipanok tenyleg ilyen valoszerutlenul pirosak, a levelek zoldek, az orgonak meg nem az igaziak de alakulnak. az internet egyetlen hatranya hogy illatot nem kozvetit. na az mer aztan van, elcsavarja az ember lanya fejet.

melyszurke pottyokkel

megjelentek a pillangok is. nemelyik valoszerutlenul sarga. meg a madarak, szinesek, szepek es tenyleg enekelnek. azt hiszem elo kene kotornom egy-ket buvarzsebkonyvet, vadviragost, madarast... a vazaban levo selyembarka egesz evben jol mutat, folega lepkevel.  

 a nyaklancomon is van egy lepke csak hogy kapcsolodjak sajat magamhoz:) es a tavaszhoz is valahogy, mert tudom ezek nem epp ude arnyalatok. de szeretem ezeket a szineket, pottyoket a kabaton. kicsit kopott, sapadt de otthonos es kellemes.
 jol menne egy tavaszi-nyari viharhoz, amikor melyszurkeve valik az eg.

beled nezek

es akkor egy varosban rohangalos nap. szeretem a varost, a margit hidon atduborgo villamost, a karolyi kertet, a torok kajaldakat a koruton. szeretek olyan utcakba befordulni ahol azelott sosem jartam.  szeretek embereket nezni a villamoson, beszelgetnek, neznek kifele az ablakon. tenyleg miert volt ma is olyan szomoru/gondterhelt/egykedvu mindenki?
miert nem szoktunk mosolyogni?
en sem szoktam egyebkent, csak jar a szam. egeszen addig a pillanatig mig vki hozzam nem szol en is befele elek. aztan nyitok.
sok kepet raktaroztam el. valahogy ez az egyik kedvenc tevekenysegem kamaszkorom ota: buszbol kinezve elsuhano kepeket rogziteni, tortenetet hozzakepzelni vagy utcan setalva ablakokon bekukkantani, eleteket meglesni.

szinturbo

ez a het a viragok buvoleteben telt ugyis na, ha megfakulnak a szineink, tuningoljuk fel a kedvunk egy szines kendovel vagy taskaval jo??? az a legegyszerubb szettet is frisse varazsolja. meg egy jo koromlakk es nagy lelegzettel folytatjuk a hetet...

madarak jo borben

a viragokbol jutott meg egy kis fem "itatoba" is, a faagas nyaklanc pedig idekivankozik ebbe a tavaszi csicsergos, majdnem giccses kornyezetbe. egy bordzseki meg jol jon, a sotetbarna szin pedig tenyleg jol kiegesziti a tavaszi pasztellek puderromantikajat. addig kell hordani amig lehet aztan jonnek a pantos szandalok, csotopok es barataik... 

kellemes csutortokot!

sajnos meg hosszu lesz a het, de sebaj, kell valami jo kis vasarnapi projekt amit lehet varni: mondjuk viragultetes egy nagy dezsaba? vagy kis cserepekbe? vagy egy jo mozi kora delelott? vagy kitalalni miert imadja mindenki a medvehagymat mostansag es keresni hozza egy receptet es jol megfozni, megenni?  

viragcsalogato

panaszkodjak?? neeem, dehogy. van egy apro kis mukk az eletemben aki ezt nem hagyna. majdnem esoben, szelben, hidegben orakat setaltunk vele, ezt kerte - pedig nem olyan regen kezdte ezt a seta dolgot, de nagyon bejon neki. kozben allatokat lattunk es rengeteg viragzo fat, bokrot es hagyomanyos viragviragot. nehany szirmot, viragot hazahoztunk, pici porcelan cseszebe tettuk es voila - delutanra kisutott a nap. erdemes kiprobalni. holnap talan mar nagy borkabi sem kell. csalogatjuk a tavaszt vissza.

biciklis polo

amennyiben nem igy tudok felebredni - marpedig ugy nez ki hogy nem - ugy elo kell kotornom egy vicces es picit melegebb kabit. ez a kis kockas jo lenne...
mindegy, a polomon mar nyar van, persze egy arnyalattal melegebb tavasszal is beerem.
szep, egyszeru es nyugodt napok is vannak. ez jo erzes.
jo erzes atrendezni a lakast, friss szemmel racsodalkozni egy-ket helyre, polcra.
nem jo erzes gyerekekkel kis cukraszdaba menni metszo hidegben, szelben, majd ledermedve allni a bezart bolt elott. jo erzes egy vallranditassal tovabbmenni es rohogni valami teljesen mas dolgon.

a lovakat szeretik ugye?

a mai nap a lovak buvkoreben telt. egy majdnem 4 eves kislany aki egyebkent fel a kutyaktol, macskaktol, hirtelen rettento kivancsisaggal fordul a hatalmas es hangosan pruszkolo lovak fele. lelkesedik ertuk. miert? rejtely. talan mert van valami a lovak szemeben amit nem tudunk megfogni, meghatarozni, csak erezni. lehet hogy ez a vonzo?

van nalad fu, fa, bokor??

ha erot veszunk azon hogy "kinezek az ablakon es mindjart esik, de gusztustalan.., aaa, semmihez sincs kedvem" es kimereszkedunk az utcara, akkor lehet hogy kellemes meglepetesben lesz reszunk. merthogy mar nincs is olyan hideg. es a tavasz van. es viragoznak a fak. es harapni lehet a levegot - ha nem a belvaros kozepen vagyunk eppen. de ha igen, akkor is ott egy park: erezni lehet a nedves fold illatat es ha viragzik meg valami akkor kesz illatorgia.
tessek gyorsan szagolni mert jon meg egy napsutes es aztan lehullanak a viragszirmok es minden berobban: kizoldul minden hirtelen, ami persze szinten nagyon kellemes lesz.
meg aztan valahogy ilyenkor lehet leginkabb erezni hogy milyen is lehetett a termeszettel egyutt elni regebben, valahogy kozelebb van minden fu, fa, bokor - pedig nem vagyok egy nagy erdojaro rumcajsz feleseg.
a kirandulos szettem kenyelmes, de van itt vmi: a gombok, a gombok mind masfelek - ha mar a reszleteknel tartunk, azok itt is fontosak:)