neha jo setalni a teli utcakon es azon toprengeni hogy vajon kinek milyen ajandekot vegyunk, keszitsunk. mondjuk elengedthetetlen a ho es a kellemes csengoszo, unnepi kisizzosorok, forralt bor illat, s mar-mar a gyerekorditos, szulonyuzo zajok is hozzatartoznak ehhez az idillhez es az egymas hajat tepo felnottek is, hiaba pattanasig feszult idegek mindenhol. merthogy a toprengesnek csak az a vege, hogy bizony sehol sem tartunk meg. ez is az is hianyzik es kulonben is "leszt krisztmesz aj gevju majhart"...
es akkor meg egy koltoi kerdes, tolongjunk tovabb az izzados, atmelegedett ideggombocok kozott vagy doljunk hatra a fotelben es egy-ket kattintassal kavet szurcsolgetve szerezzuk be a netrol az anyagi es megvasarolhato dolgokat? szornyu, szornyu, hatpersze, regen minden maskepp volt.
igy meg marad egy konnyu kis seta a karacsonyi bazarban, dudolgathatom a leszt krisztmesz-t, mindenfele gondterheltseg es nyomas nelkul.
oke, a kepek leehet hogy nem adnak egyenlo eselyt a merlegelesre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése