ejfel utan

irjam? ne irjam? irom mert az iras kozben ugyis megoldodik minden, es a hintobol tokhinto lesz egyszeruen, foleg igy ejfel utan. 

fura napom volt. perszehogy "de jo a napsutes vegre, vegre", amugy meg ugyintezes, szaladgalas, semmi kulonos. csakhogy van valami ami nyugtalanit: ebredes ota neha hangokat velek hallani. nyugodtan lehet lapozni, ez affele lilakodos dumanak tunik majd ugyis. azert elore leszogeznem semmifel okkult tudomany es lelekbuvarkodas nem kenyerem es alapvetoen a tapasztalati uton torteno ismeretszerzes hive vagyok. nagy ritkan futok bele olyasmibe ami osszekuszalja a "rendszert",  ilyenkor kicsit zavarba jovok es mint gyakorlatias leanyzo, szeretnem megmagyarazni a dolgokat. ja es ha mastol hallok hasonlo sztorit, termeszetesen furan nezek ra es korbemosolygom az illetot. peldaul fenyekrol, megmagyarazhatatlan talalkozasokrol stb. ugyis mindenki addig rohog csendesen amig bele nem fut valamibe... 

szoval mint egy rossz 80-as evekbeli thrillerben, peldaul ijedten rohanok a tolem par lepesre, de masik helyisegben levo kislanyomhoz, mert elkezd sirni valamiert, o meg nez ram nagy szemekkel hogy egy szot sem szolt. hallom hogy leloktem a foldre valami kis dolgot a konyhapultrol, keresem, keresem, de sehol semmi, a nekem hattal jatsszo lanyok persze semmit sem hallottak. ilyesmik, zajok, ismeretlenek. persze nagyon valoszinu hogy mindennek van magyarazata, es csak egy futo borzongast er meg a tortenet. hab a tortan, amikor a keteves kislany ugy nevezi el a legujabb kis plasztik mutyurbabajat hogy gerda. gerda? hol talakozhat egy keteves ezzel a nevvel? oke, barhol, ne parazz, mami...  

szoval a dolgokat konnyu megmagyarazni es kesz, ez igy van jol, valoszinuleg reggelre kipihenem magam es felfrissult elmevel alomtol ragacsos szemmel is tisztabban latok, hallok majd. neha megrepedezik a burok a jol korulhatarolt es leirhato kis vilagomban es a kis reseken beszurodik valami olyasmi amit nem biztos hogy latni szeretnek - hat peldaul mert bantja szemem. vagy gondolom hogy bantana. 

akkor, most

a tavasz egy kettesben toltott kis unneplessel koltozott vissza hozzank, langyos szel, vegre napsutes, csak kettesben, o es en. konnyeden, nevetve. 

vigyazat, rozsaszin! 

mert az, es tenyleg az. szerelem. cukormazzal. igy husz ev tavlatabol ez megengedheto, sot talan kotelezo is. azert hogy prozaibb torteneseket is irjak a szokott "atbeszelgetjuk-az-autoutat" megvolt, persze az eltevedes is ezzel parhuzamosan. aztan ehhalal kozeli meki hajkuraszas, o hogy az a sopron milyen kanyargos kis varos, foleg terkep nelkul, epp itt az ido hogy felnojunk a gps-hez, hiaba a korgo gyomor nagy ur... aztan pedig telehassal keritesmaszas a szallodahoz merthogy a kapu meg csak nem akart kinyilni... emlekezetes nap. faultetes, ha nem is ma, de hamarosan, talan, ennek oromere, meg csak ugy. mert a fak sokaig szepek es erosek maradnak, majd meglatjuk. 

es hogy mi valtozott ennyi ido alatt? o, semmi. mit meg nem adtunk volna ket, csak kettesben toltott napert??? nahat ez nem valtozott. kez a kezben, lab a labbal.

illat, kozelrol szippantva

meg mindig nehez mozogni, annyit ettunk vacsira, de ez ellen nem tudok, akarok hadakozni, szeretunk enni, de nagyon. a vilag legugyesebb anyukajanak erezhettem magam egy jo ideig miutan osszedobtam gyorsan a vacsinkat: sonkas pores-medvehagymas sajtos tejfolos masszaval toltott kis gombocokat sutottem meg gyorsan, a siker pedig frenetikus: csond es eves. balazs megkerdezte hogy ezt most akkor elosutottem valamibol vagy hogy, olyan eros, karakteres kis valamik lettek mintha "igazi etteremben" lennenk, ahogy zso mondta, majd hozzafuzte hogy most mar ez a kedvenc kajaja nem a paradicsomlevesbetutesztaval. huha. ez azert valami. 

csak halkan es zarojelben jegyzem meg hogy mindezek utan meg az afonyaszoszos turosderelyebol is benyomtak egy kis tanyerral, bar azt holnapra szantam volna:) 

mondjuk elotte korulbelul harom orat setaltunk kint, valahogy az elso napsugarakkal nem lehet betelni, csak setalunk, nevetgelunk, alig tudtam becsalogatni a lanyokat a hazba, ezert kellett valami utos kis vacsival elorukkolni. 

es tadamm, az igazi elso illatos viragok is megjottek. a nehany kis krokusz es felbeszakadt karrieru aranyeso agakat leszamitva, ok az elso illatozok. 

eljenek a tavaszi holmik, es nem, nem sajnos meg annyira viragos jokedvem nincs hogy szinekkel is  fuszerezzem a gardrobom, de hamarosan, talan. 

e-l-e-g

szeretnem azt hinni magamrol hogy nem befolyasolnak holmi kornyezeti es egyebkent is elhanyagolhato tenyezok, de nyilvanvalo hogy ez nem igy van. 

esokopogasra felriadni - ujra, nana a delelotti aprilisi hoesest felvaltva talan egy masodpercig meg orulok is neki.  

az orkanereju szel renduletlenul duborog az ablak elott, az esocseppek kimeletlenul dobolnak.
 a delelotti setank meg jol indult ugyan de a szallingozo kis hoesesbol azota is tarto vihar kerekedett. mar senkinek sincs kedve nemhogy viccelni, de letezni sem, faradt legyintesek, felbemaradt poenok az aprilisi szeszelyrol, nem, nem mar ehhez sincs ero. megfagyott a lelkunk, a tetova felolvadas meg mindig varat magara. 

u-n-o-m

 u-n-j-u-k 

ki fog vegre beinteni a telnek??