ejfel utan

irjam? ne irjam? irom mert az iras kozben ugyis megoldodik minden, es a hintobol tokhinto lesz egyszeruen, foleg igy ejfel utan. 

fura napom volt. perszehogy "de jo a napsutes vegre, vegre", amugy meg ugyintezes, szaladgalas, semmi kulonos. csakhogy van valami ami nyugtalanit: ebredes ota neha hangokat velek hallani. nyugodtan lehet lapozni, ez affele lilakodos dumanak tunik majd ugyis. azert elore leszogeznem semmifel okkult tudomany es lelekbuvarkodas nem kenyerem es alapvetoen a tapasztalati uton torteno ismeretszerzes hive vagyok. nagy ritkan futok bele olyasmibe ami osszekuszalja a "rendszert",  ilyenkor kicsit zavarba jovok es mint gyakorlatias leanyzo, szeretnem megmagyarazni a dolgokat. ja es ha mastol hallok hasonlo sztorit, termeszetesen furan nezek ra es korbemosolygom az illetot. peldaul fenyekrol, megmagyarazhatatlan talalkozasokrol stb. ugyis mindenki addig rohog csendesen amig bele nem fut valamibe... 

szoval mint egy rossz 80-as evekbeli thrillerben, peldaul ijedten rohanok a tolem par lepesre, de masik helyisegben levo kislanyomhoz, mert elkezd sirni valamiert, o meg nez ram nagy szemekkel hogy egy szot sem szolt. hallom hogy leloktem a foldre valami kis dolgot a konyhapultrol, keresem, keresem, de sehol semmi, a nekem hattal jatsszo lanyok persze semmit sem hallottak. ilyesmik, zajok, ismeretlenek. persze nagyon valoszinu hogy mindennek van magyarazata, es csak egy futo borzongast er meg a tortenet. hab a tortan, amikor a keteves kislany ugy nevezi el a legujabb kis plasztik mutyurbabajat hogy gerda. gerda? hol talakozhat egy keteves ezzel a nevvel? oke, barhol, ne parazz, mami...  

szoval a dolgokat konnyu megmagyarazni es kesz, ez igy van jol, valoszinuleg reggelre kipihenem magam es felfrissult elmevel alomtol ragacsos szemmel is tisztabban latok, hallok majd. neha megrepedezik a burok a jol korulhatarolt es leirhato kis vilagomban es a kis reseken beszurodik valami olyasmi amit nem biztos hogy latni szeretnek - hat peldaul mert bantja szemem. vagy gondolom hogy bantana.