2013. május 8., szerda

anyaknapja, megkesve

tudom, kimaradt az orgonaillatu vasarnap, de azert megiscsak kene, ajandekot adni is, kapni is jo, akkor meg mi a bajom ezzel az anyaknapjaval??? hat gondolom az ami az osszes tobbi kiemelt es krealt unnepnappal. 
perszehogy megvolt az "orgonaaga barckfaviraga" ket szegyenlos tunderi kiscsaj eloadasaban, reggeli csokiskalacs, kave, sot meg en is atadhattam a csokrom az anyukamnak, minden szep volt es kerek. 
az anyasagrol irni viszont nehez dio. merthogy az van allandoan, onnantol kezdve hogy kibujnak belolunk a kisemberek, sot miket beszelek, onnan hogy megjelent a ket csik... az agyunk egy rejtett, vagy nem is annyira rejtett zugaba orokre befeszkelodnek a gyerekeink, sohasem szununk meg anyanak lenni ezentul. de az anyasag felett erzett orom nem egy allando euforia, ooo, korantsem az, sok-sok szeletkebol tevodik ossze: aggodas, felelem, galyazas, oromkodes, fegyelmezes, monotonitas es meg sorolhatnam, epp az aktualis eletszakasztol fugg. ez meg ugye nem tul anyaknapinak hangzik, nem? pedig igy van, es attol lesz megis anyaknapi hogy vannak pillanatok amik csak ugy jonnek es elhomalyositanak, eltorpul mellette minden korulmeny es valahogy ezek maradnak meg. neha aprosagok, neha fontosabb mondatok, olelesek. 
mint ahogyan 7-8 eves koromban egyszer elalvas elott anya mondta nekem egy felresikerult szulinapi buli utan, a konfliktusra mar nem is emlekszem, hogy barmit is csinalok, akkor is megoldjuk majd, ok mindig szeretni fognak engem. 
aztan evekkel kesobb tortenestesen pont egy anyaknapjan, egyutt volt az egesz csalad, az elso meleg, rovidnadragos majusi vasarnapon a kozeli regi temetobol annyi orgonat hoztunk, hogy alig talaltunk hozza vazakat, befottesuvegben roskadoztak az asztalon boditon. mi pedig kinn tollasoztunk, eszegetttunk sotetedesig. semmi kulonos. 
vagy hogy ma estefele, seta kozben talaltunk egy kis mezot, belesetaltunk egy nekem terdig, lanyoknak mellkasig ero fube es hemperegtunk, nevettunk. jo volt. ezek a pillanatok orokre megmaradnak, nekem is, nekik is, tudom. ezek a kis fenyek szovik at, vilagitjak es melegitik fel az eletet.  


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése