2012. május 3., csütörtök

azt almodtam almomban


van ugy hogy az ember mindent szeretne, es lehetoleg egyszerre.

egy new york-i lakast - oke, ne legyen loft es central parkra nezo, de legyen fa az utcan mindenkepp.  reggel, chai latteval a kezben, a regisegboltomig setalva azon melazok vajon jol dontottem-e amikor azt a 150 eves kis zenelo dobozkat beeresztettem a boltba? valahanyszor felnyitom a voros barsonybelesu fedelet , megcsap valami hideg peneszszag es az edes-bajos dallam helyett szinte sir a kis korbeforgo balerina benne...


vagy egy icipici kezzelrajzolt lakokocsit, amivel bejartuk egesz europat, mit europat? amerikat, ausztraliat... nincsenek akadalyok..a maganszamunkat, melyben kibontott mellkasunkban verdeso kismadar dalol, csendes rajongas kiseri, indokolt a vilagkoruli turne...sokan adjak tovabb szajrol-szajra, lajkrol-lajkra a kis produkcio hiret... mi pedig megyunk ahova hivnak.
en enekelek, o kitarul.

vagy legalabb egy csonakot, ahol almosan dugom ki a fejem reggel, ha elviselhetetlenul melegit a nyari napsugar. aztan lassan elballagunk a kozertbe, kakaoscsigaert es dobozos tejert - biztos van kaveautomata is, extra cukkorral, barna muanyagpoharral az igazi, jo eros, ettol tuti felebredunk. es kielvezzuk a nyari szunet utolso hetet, mielott ujra kezdodik a tanitas...
 vagy kacsalabon forgo ocean kozepen levo hazat szeretnek. ejjel a holddal hallgatnek edit piafot a tetore szerelt gramofonbol. lablobalas a hazteton - es nem, nem, nem lenne teriszonyom. azon abrandoznek mi lenne ha lenne egy napsutotte kertes hazam, kicsi dombbal a kert vegeben, egy ferjem akit igazan szeretek es ket gyonyoru pici lanyom, akikkel naphosszat csikiznenk egymast es nevetnenk. biztos tok boldog lennek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése