igazsag szerint a pottom kicsit egykedvu volt es csondes, ketten viszont erositik egymast es peldaul rettento hangosak, na meg jokedvuek is persze, es mindig mindent egyszerre akarnak es nyilvan ossze is kapnak, meg kiboritjak a teat, meg almat kernek, de ragjam le a hejat (eleg ha hamozom?), egy ora keszules mire kilepunk a lakasbol, de inkabb egy ora tiz perc mert meg visszamegyunk pisilni, ujabban mar bilizni is... na szoval suru es farszto. de. ovatosan es halkan jegyzem meg hogy egy kicsit unatkoztam a hetvegen csak egy kiskoruval, tul egyszerunek tunt es kicsit csalasnak is, bar ez hulyen hangzik.
mindenesetre szeretem ha tobben vagyunk, igy kerek, meg ha ezt inkabb csak a nap kozepe fele merem felvallalni, este inkabb mar csak bedolnek az agyba.
akkor meg miert nem harman vannak? az mar csak nem olyan nagy valtas, valtozas, nem?
es akkor bevillant egy film: velem vagy nelkuled a cime es bruce willis meg michelle pfeiffer jatszik benne, egy romantikus kis limonade, egy 15 eves hazassag vegerol, vagy nem a vegerol szol, konnyu kis movie es pontosan emlekszem mikor lattam: kispocakkal (benne dorka), zsofi szunyokalt, egy teli vasarnap ejjelen (hiaba na, nem az a bombasztikus fomusoridos mozifilm ez), aztan meg beszelgettunk kicsit, arrol hogy tenyleg ilyen idegbajos lesz egy anyuka az evek soran, tenyleg ugy kiabalnak a kolkok stb. mert hogy az azt megelozo bo masfel evet olyan jol es nyugisan eltuk at, nem tunt realisnak a veszely. aztan abban maradtunk hogy majd meglatjuk, aaa, nem lesz ez olyan veszes, nem hiszem hogy nem fog egymasra idonk jutni, csak akarni kell.
aha. namarmost azert hogy is fogalmazzak finoman? estere zug a fejem (ettol-attol) es igen, fel-fel emelem a hangom idonkent, neha mar magamnak is feltunoen sokszor. es a nyugodt, beszelgetos esteknek vege szakadt egy idore, sot a beszelgeteseknek is, neha az is eleg lenne ha hallanank egymas hangjat, illetve ebren maradnank mire a gyerekek elalszanak...
nagyon jol jon ha az ember fia-lanya a gyerekek szuletese elott jol kijottek egymassal es ne adj isten szeretik is egymast, na ennek nagy hasznat lehet venni - nem is ertem hogy gondoljak azok (az altalaban nok), akik azt remelik egy gyerektol hogy majd osszekovacsolja oket es varazsutesre csaladot csinal beloluk... egy ideig biztosan, hiszen tenyleg varazslatosak is ezek a manok, de kell a szulok reszerol egy baromi eros kotodes egymas irant - erre talan naluk a gyerekeknek van csak nagyobb szukseguk, de ez egy masik poszt.
de visszakanyarodva az elso gondolataimhoz, az elso evek zuros es suru folyama hamar lefut, elkezdodik (mindenkinek) egyfele levalas, a tobb szabadido, a csendesbb estek, a felbehagyott mondatok, gondolatok befejezese. es akkor valami elkezd hianyozni, hogy mi lenne ha ujra belevagnank? azert megiscsak jo moka ez es megiscsak ennek van igazan ertelme az eletben, nem?
ezek csak koltoi kerdesek es lehet hogy meg kene nezni ezt a limonadet ujra, vagy valami masik sokgyerekes filmotlet valakitol? nem baj ha nem bruszviliszes...
http://www.port.hu/velem_vagy_nelkuled_the_story_of_us/pls/fi/films.film_page?i_film_id=11400
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése